2010年12月19日日曜日

Linkek: sibe, mandzsu, dzsürcsi könyvek



A dzsürcsi nyelv és írás kutatása :女真語言文字研究

 Bálint Gábor: A mandzsuk szertartásos könyve. 

BERTHOLD: A MONGOL IRODALOM VÁZLATA. A MANDZSU IRODALOM VÁZLATA 

Ivanovski: Mandjurica   Образцы солонского и дахурского языков

Kane: Sino-Jurchen Vocabulary.

 女真文辞典 Dzsürcsi-kínai szótár

Ligeti Lajos: Egy XII .századi mandzsu-tungúz írás.



Mandzsu-tibeti-mongol-ujgur-kínai szótár 御製五體淸文鑑 : 1. 2. 3.

Manju i yargiyan kooli 淸實録  ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡳ ᠶᠠᡵᡤᡳᠶᠠᠨ ᡴᠣᠣᠯᡳ

Nisan sámánnő ᠨᡞᠰᠠᠨ ᠰᠠᠮᠠᠨ ᡞ ᠪᡞᡨᡥᡝ


Sibe iskolai tankönyv: Niyamangga gisun 2.   ᠨᡞᠶᠠᠮᠠᡢᡤᠠ ᡤᡞᠰᡠᠨ

Sibe iskolai tankönyv: Niyamangga gisun 3.    ᠨᡞᠶᠠᠮᠠᡢᡤᠠ ᡤᡞᠰᡠᠨ

2010年11月4日木曜日

Idővel kapcsolatos szavak 3. A dátum


A dátum írása

A számnevek esetében, az  első kilenc napnál hozzátesszük az ice (új) szót.
A nap megadásakor hozzátesszük az  i inenggi  (-dik nap) szót, vagy a helyhatározót (de).

sunja biyai ice de                     az ötödik holdhónap első napja
juwan emu i  inenggi                tizenegyedike
ice ninggun de                          hatodika

A napokat  a Tíz Égi Törzs és a Tizenkét Földi ág kombinációjával (60-as ciklus) is kifejezhetjük. Ilyenkor hozzátesszük az   inenggi  (nap) szót is.

niowanggiyan singgeri inenggi        kék-patkány nap
fulahūn ihan inenggi                         vörös nőstény bivaly nap

Az évet megadhatjuk a 60-as ciklus szerint, a császári uralkodó korszak szerint és a nyugati időszámítás szerint is.

emu minggan uyun tanggū nadanju jakūci aniya nadan biyai ice sunjai  inenggi
1978. VII. 05.

elhe taifin I orin ningguci aniya ilan biyai juwe emu    Kang xi 26. éve harmadik hónap tizenegyedike

suwayan indahūn aniya           sárga-kutya év


2010年10月1日金曜日

Idővel kapcsolatos szavak 2.干支

A Tíz Égi Törzs:


Mandzsu  / mongol /  kínai /  magyar

niowanggiyan / köke / 甲   / kék

niohon   / kökegcin/  乙/  kék nőstény

fulgiyan / ulaγan  / 丙  / vörös

fulahūn /  ulaγcin / 丁  / vörös nőstény

suwayan /  sir-a / 戊 /  sárga

sohon /  siraγcin / 己  / sárga nőstény

šanggiyan /  caγan / 庚 / fehér

šahūn /  caγaγcin /  辛  /fehér nőstény

sahaliyan /  qar-a  /  壬 / fekete

sahahūn /  qaraγcin / 癸  /fekete nőstény





A Tizenkét Földi Ág:


Mandzsu / mongol /  kínai /  magyar

singgeri  /quluγan-a / 子/ patkány

ihan / üker / 丑 / bivaly

tasha / bars / 寅 / tigris

gūlmahūn / taulai / 卯 /nyúl

muduri / luu / 辰 / sárkány

meihe / moγai / 巳 / kígyó

morin / mori  / 午  / ló

honin / qonin / 未  / kecske

bonio / becin / 申 / majom

coko / takiy-a / 酉 / kakas

indahūn / noqai / 戌 / kutya

ulgiyan / γaqai /  亥 / disznó

2010年9月1日水曜日

Idővel kapcsolatos szavak 1.

A holdhónapok:

aniya biya: a holdújév első holdhónapja
juwe biya: a második holdhónap
ilan biya: a harmadik holdhónap
duin biya: a negyedik holdhónap
sunja biya: az ötödik holdhónap
ninggun biya: a hatodik holdhónap
nadan biya: a hetedik holdhónap
jakūn biya: a nyolcadik holdhónap
uyun biya: a kilencedik holdhónap
juwan biya: a tizedik holdhónap
omšon biya: a tizenegyedik holdhónap
jorgon biya: a tizenkettedik holdhónap
anagan i biya: szökőhónap

ere biya: e hónap
ineku biya: folyó hó
duleke biya: múlt hónap
cargi biya: két hónappal ezelött
jidere biya: jövő hónap
ishun biya: jövő hónap
aniya fe inenggi: szilveszter
ice: újhold elseje
aniya inenggi: az első holdhónap első napja
niolhun: az első holdhónap tizenhatodik napja
jempin inenggi: a második holdhónap második napja
sunjangga inengi: az ötödik holdhónap ötödik napja (kínai Duanwu 端午)
nadangga inenggi: a hetedik holdhónap hetedik napja (kínai Qixi 七夕)
biyanggan inenggi: a nyolcadik holdhónap tizenötödik napja
uyungge inenggi: a kilencedik holdhónap kilencedik napja

inenggi: nap
biya: hónap
aniya: év
enenggi: ma
cimari: holnap
sikse: tegnap

emunggi: hétfő
juwenggi: kedd
ilanggi: szerda
duinggi: csütörtök
sunjanggi: péntek
ninggunggi: szombat
barunggi: vasárnap


Évszakok:

niyengniyeri: tavasz
juwari: nyár
bolori: ősz
tuweri: tél

2010年8月1日日曜日

A Qing-dinasztia uralkodói korszaknevei

A Qing-dinasztia uralkodói korszaknevei-zárójelben a kínai és a mongol változat:


Abkai fulingga ( Tian ming 天命 - Tngri-yin bošuγtu ) 1616-1626

Sure han (Tian cong 天聡- Tngri-yin sečen) 1627-1635

Wesihun erdemungge (Chong de 崇徳 - Degedü erdemtü) 1636-1643

Ijishūn dasan (Shun zhi 順治- Eyeber ǰasaγči) 1644-1661

Elhe taifin (Kang xi 康煕 - Engke amuγulang) 1662-1722

Hūwaliyasun tob (Yong zheng 雍正- Nayiraltu töb) 1723-1735

Abkai wehiyehe (Qian long 乾隆-Tngri tedkügči) 1736-1795

Saicungga fengšen (Jia qing 嘉慶- Sayisiyaltu irügeltü) 1796-1820

Doro eldengge (Dao guang 道光-Törö gereltü ) 1821-1850

Gubci elgiyengge (Xian feng 咸豊-Tügemel elbegtü) 1851-1861

Yooningga dasan (Dong zhi 同治-Bürintü ǰasaγči) 1862-1874

Badarangga doro (Guang xu 光緒- Badaraγultu törö) 1875-1908

Gehungge yoso (Xuan tong  宣統- Kebtü yosutu) 1909-1911

2010年6月1日火曜日

Esetragozás

-i:
1.birtokos eset.Az –i ragot néha együtt írják az elötte álló szóval.
A –ni az ng végű szavaknál fordul elő, amik főleg jövevényszavak.
Az –i –re végződő szavak esetében az –i esetrag elmarad.
2.eszközhatározó
3. alany

-de:
1. a cselekvés helyét, idejét, kiindulási és végpontját stb fejezi ki.
2. eszközhatározó
3. a szenvedő igék esetében a cselekvő személyt jelzi


-be:
1. tárgyeset
2. a –be a műveltető igék esetében a cselekvőt is jelölheti.

-ci:
1.kezdőpont
2. összehasonlítás "mint"
3. eszközhatározó

-deri: Áthaladási pontot fejez ki. (valamin át, keresztül)

2010年5月23日日曜日

A mandzsu számnevek

1. Tőszámnevek :


1 emu, emke
2 juwe
3 ilan
4 duin
5 sunja
6 ninggun
7 nadan
8 jakūn
9 uyun
10 juwan
11 juwan emu
12 juwan juwe
13 juwan ilan
14 juwan duin
15 tofohon
16 juwan ninggun
17 juwan nadan
18 juwan jakūn
19 juwan uyun
20 orin
21 orin emu
22 orin juwe
30 gūsin
40 dehi
50 susai
60 ninju
70 nadanju
80 jakūnju
90 uyunju
100 tanggū

101 tanggū emu
200 juwe tanggū
300 ilan tanggū
1000 minggan
10000 tumen
100000 juwan tumen
100.000 bunai, bujun
1 millió tanggū tumen
10 millió minggan tumen
100 millió tumen tumen


udu: mennyi?

A számok írása megegyezik a magyaréval, pl 1985: emu minggan uyun tanggū jakūnju sunja.

Megjegyzések:

Az orin, gūsin, minggan és tumen mongol jövevényszavak (ᠬᠤᠷᠢᠨ qorin, ᠭᠤᠴᠢᠨ γučin, ᠮᠢᠨᠭᠭᠠᠨ mingγan, ᠲᠦᠮᠡᠨ tümen).

2. Sorszámnevek
A sorszámneveket a –ci képző hozzáadásával képezzük, ilyenkor a szóvégi –n leesik.
Kivétel: juwan, orin, tumen. Az 1. és a 2. kifejezésére a képzett alakon kívül külön szót is használnak.


1. uju, emuci
2. juweci, jai, jaici
3. ilaci
4. duici
5. sunjaci
6. ningguci
7. nadaci
8. jakūci
9. uyuci
10. juwanci
11. juwan emuci
15. tofohoci
20. orinci
100. tanggūci
1000. minggaci
10000. tumenci


uduci hányadik?


3. Osztószámnév
Az osztószámneveket a –ta/-te/-to hozzáadásával képezzük, ilyenkor a szóvégi –n leesik.(Vö. mongol: -γad / -ged.)
Kivétel: juwan, orin, tumen.


egyesével,
egyenként : emte
kettesével : juwete
hármasával: ilata
négyesével: duite
ötösével: sunjata
hatosával: ninggute
hetesével: nadata
nyolcasával: jakūta
kilencesével: uyute
tízesével: juwanta
tizenötösével: tofohoto
húszasával: orinta (orita)
harmincasával: gūsita
negyvenesével: dehite
ötvenesével: susaita
hatvanasával: ninjute
hetvenesével: nadanjuta (te)
nyolcvanasával: jakūnjute
kilencvenesével: uyunjute
százasával: tanggūte
ezresével: minggata
tízezresével: tumete
hányasával: udute



4. számlálószavak:
a számnevekhez kapcsolódva mennyiséget és gyakoriságot jelöl

Hosszúságot jelölő:

1 juda (3,3 m) 10 jušuru
1 jušuru 10 jurhun
1 jurhun 10 fuwen
1 fuwen 10 eli
1 eli 10 hina

1 ba (500 m) 360 okson
1 okson 5 jušuru

Mennyiséget jelölő:

1 hule (10 l) 2 sunto
1 sunto 5 hiyase
1 hiyase 10 moro hiyase
1 moro hiyase 10 oholiyo


Súlyt jelölő:

1 gingnehen (70.8 kg) 120 ginggen
1 ginggen 10 yan
1 yan 10 jiha
1 jiha 10 fuwen
1 fuwen 10 eli


Területet jelölő:


1 delhe (6.6667 ha) 100 mu / mo
1 mu 240 okson
1 fuwen 24 okson


Gyakoriságot jelölő:

A gyakoriságot a –geri / -nggeri segítségével fejezzük ki. (vö. mongol: tabunta stb)

egyszer emgeri
kétszer juwenggeri
háromszor ilanggeri
négyszer duinggeri
ötször sunjanggeri
hatszor ninggunggeri
hétszer nadanggeri
nyolcszor jakūnggeri
kilencszer uyunggeri
tízszer juwanggeri
százszor tanggūnggeri
hányszor? udunggeri
Megjegyzés: a –geri / -nggeri képzőn kívül, a mudan, mari, jergi is használható.


Egyéb számlálószavak:

emu afaha egy lap
emu aniya egy év
emu bukdan egy lap
emu burgin egy szélroham
emu cimari egy hold (földterület)
emu dedun egy napi út
emu dobori egy éjszaka
emu farsi egy darab
emu jukte egy szelet (hús)
emu juru egy pár
emu kiya egy mézsejt
emu moro egy csésze
emu nofi egy ember


5. Törtszámok kifejezése:
A törtszámok képzése fordított a magyarhoz képest, elöl áll a nevező birtokos esetben és utána következik a számláló. Ez a képzési mód megegyezik a mongol, japán és koreai stb nyelvekben található képzéssel.

5/10 juwan i sunja
3/8 jakūn i ilan
12/100 tanggū i juwan juwe
1/10000 tumen i emu

További képzési módok:

Nevező + távolító eset (ci) + számláló
¼ duin ci emu
2/3 ilan ci juwe

Nevező + ubu de + számláló + ubu
4/10 juwan ubu de duin ubu
2/3 ilan ubu de juwe ubu
1/5 sunja ubu de emu ubu


A negyed és fél kifejezésére külön szavakat is alkalmaznak:
½ hontoho, dulin, dulga, andala, aldari, dulimba
¼ tubi


Szorzószámnév.

a,

egyszeres emu ubu
kétszeres juwe ubu
háromszoros ilan ubu
hatszoros ninggun ubu
százszoros tanggū ubu

b,

egyszeres emursu
dupla jursu
tripla ilarsu, ilari
kilencszeres uyursu
hányszoros? udu ursu?

2010年5月13日木曜日

Igeragozás 2.

-ha bihe: a múltban történt folyamatos cselekvést fejezi ki

-habi /kabi: olyan, a múltban végbement cselekvés, ami a jelenben is folytatódik

-ngge: főnevesítés

ume + ige+ re: tiltást fejez ki

-ki sembi: kívánság kifejezése

-me ilihabi: folyamatos cselekvést vagy állapotot fejez ki

2010年3月6日土曜日

2. lecke

ᠠᡳ ᠠᡵᠠᠮᡝ ᡳᠯᡳᡥᠠᠪᡳ᠉
ai arame ilihabi ?
Mit csinálsz?

ᠶᠠᠶᠠ ᠪᠠᡳᡨᠠ ᡳᠨᡠ ᠠᡵᠠᡥᠠᡴᡡ᠉
yaya baita inu arahakū.
Semmit sem (csinálok).

ᡠᡩᡠ ᡳᠨᡝᠨᡬᡬᡳ ᠊ᡳ ᠣᠨᡬᡤᠣᠯᠣ ᡧᠠᡥᡡᡵᡠᠨ ᡩᡝ ᡤᠣᡳᠪᡠᡥᠠ ᠪᡳᡥᡝ᠉
udu inenggi i onggolo šahūrun de goibuha bihe.
Néhány napja megfáztam.

ᠣᡴᡨᠣ ᠪᡝ ᠮᠠᠵᡳᡤᡝ ᠵᡝᠴᡳ ᡠᡨᡥᠠᡳ ᠶᡝᠪᡝ ᠣᠮᠪᡳ᠉
okto be majige jeci uthai yebe ombi.
Ha beveszed a gyógyszert, rögtön jobban leszel.

ᡝᡵᡝ ᡠᡩᡠ ᡳᠨᡝᠨᡬᡬᡳ ᠠᠪᡴᠠᡳ ᠰᡠᡴᡩᡠᠨ ᠮᠠᠵᡳᡤᡝ ᡧᠠᡥᡡᡵᡠᠨ᠉
ere udu inenggi abkai sukdun majige šahūrun.
Kicsit hideg van az utóbbi pár napban.

ᠪᡳ ᡝᡵᡝ ᠵᡠᠸᡝ ᡳᠨᡝᠨᡬᡬᡳ ᡧᠠᡥᡡᡵᠠᡴᠠᠪᡳ᠉
bi ere juwe inenggi šahūrakabi.
Két napja megfáztam.

ᠪᡳ ᡝᡵᡤᡝᠮᡝ ᡤᡝᠨᡝᠮᡝ ᠣᡥᠣ᠉
bi ergeme geneme oho.
Megyek pihenni.

ᠰᡳ ᠠᠶᡳᠨᠠᡥᠠᠪᡳ᠉
si ainahabi?
Te hogy vagy?

ᡨᡠᠸᠠᠴᡳ ᡝᠪᡳ ᡥᠠᠪᡳ ᠠᡴᡡ ᠣᡥᠣ᠉
tuwaci ebi habi akū oho.
Láthatod, nem vagyok jól.

ᠮᡳᠨᡳ ᠪᡳᠯᡥᠠ ᠨᡳᠮᡝᠮᠪᡳ᠉
mini bilha nimembi.
Fáj a torkom.

ᡤᡝᠯᡳ ᡧᠠᡥᡡᡵᡠᠨ ᠰᡝᡵᡝᠪᡠᠮᠪᡳ᠉
geli šahūrun serebumbi.
Úgy érzem, hogy ismét hűvös lett.

ᠣ᠈ ᠠᠶᡳᠨᠴᡳ ᡧᠠᡥᡡᡵᠠᡴᠠ᠉
o, ainci šahūraka.
Jaj, akkor valószínűleg megfáztál.

ᡝᡨᡠᡥᡝᠨᡬᡬᡝ ᡴᠣᠮᠰᠣ ᠣᡥᠣ ᠨᡳᠣ᠉
etuhengge komso oho nio?
Vékonyan öltöztél, ugye?

ᠮᡠᠵᠠᠨᡬᡤᠠ᠈ ᡝᡨᡠᡥᡝᠨᡬᡬᡝ ᠯᠠᠪᡩᡠ ᠠᡴᡡ᠉
mujangga, etuhengge labdu akū.
Biztos nem öltöztem rétegesen.

ᡝᡨᡠᡴᡠ ᠪᡝ ᠯᠠᠪᡩᡠᡴᠠᠨ ᡝᡨᡠ᠉
etuku be labdukan etu.
Öltözz fel jól!

ᡤᡡᠨᡳᠨ ᠸᡝᡵᡝᡧᡝ᠈ ᡠᠮᡝ ᠵᠠᡳ ᠮᡠᡩᠠᠨ ᡧᠠᡥᡡᡵᠠᠪᡠᡵᡝ᠉
gūnin wereše, ume jai mudan šahūrabure.
Vigyázz,hogy ne fázz meg újra.

ᠰᡳᡴᠰᡝ ᡩᠣᠪᠣᡵᡳ ᡩᡝ ᠰᠠᠶᡳᠨ ᠠᠮᡤᠠᡥᠠᠪᡳᠣ᠉
sikse dobori de sain amgahabio?
Tegnap éjjel jól aludtál?

ᡠᠮᡝᠰᡳ ᠰᠠᠶᡳᠨ ᠠᠮᡤᠠᡥᠠ᠉
umesi sain amgaha.
Nagyon jól aludtam.

ᠮᠠᠵᡳᡤᡝ ᠶᠠᠰᠠᡳ ᠠᠮᡠ ᡳᠰᡳᠨᠵᡳᡥᠠ᠉
majige yasai amu isinjiha.
Kicsit elálmosodtam.

ᠠᠮᡤᠠᠮᡝ ᡤᡝᠨᡝᡴᡳ ᠰᡝᠮᠪᡳ᠉
amgame geneki sembi.
Szeretnék lefeküdni.

ᠣᠮᠪᡳ᠈ ᡝᡵᡩᡝᡴᡝᠨ ᠊ᡳ ᡝᡵᡤᡝ᠉
ombi, erdeken i erge.
Rendben, feküdj le korán.

2010年2月25日木曜日

Mutató névmások

Közelre mutató

egyesszám

többeszám

ember/dolog

ere

ese, erse

hely

uba



Távolra mutató

egyesszám

többeszám

ember/dolog

tere

tese

hely

tuba

A mutató névmások esetragozása:



Közelre mutató

egyesszám

többesszám

alanyeset

ere

ese

birtokos eset

erei

esei

eszközhatározó

erei / ereni

esei

részeseset

ede / erede

esede

tárgyeset

erebe

esebe

távolító eset

ereci

eseci



Távolra mutató

egyesszám

többesszám

alanyeset

tere

tese

birtokos eset

terei

tesei

eszközhatározó

terei / tereni

tesei

részeseset

tede / terede

tesede

tárgyeset

terebe

tesebe

távolító eset

tereci

teseci