1. Tőszámnevek :
1 emu, emke
2 juwe
3 ilan
4 duin
5 sunja
6 ninggun
7 nadan
8 jakūn
9 uyun
10 juwan
11 juwan emu
12 juwan juwe
13 juwan ilan
14 juwan duin
15 tofohon
16 juwan ninggun
17 juwan nadan
18 juwan jakūn
19 juwan uyun
20 orin
21 orin emu
22 orin juwe
30 gūsin
40 dehi
50 susai
60 ninju
70 nadanju
80 jakūnju
90 uyunju
100 tanggū
101 tanggū emu
200 juwe tanggū
300 ilan tanggū
1000 minggan
10000 tumen
100000 juwan tumen
100.000 bunai, bujun
1 millió tanggū tumen
10 millió minggan tumen
100 millió tumen tumen
udu: mennyi?
A számok írása megegyezik a magyaréval, pl 1985: emu minggan uyun tanggū jakūnju sunja.
Megjegyzések:
Az orin, gūsin, minggan és tumen mongol jövevényszavak (ᠬᠤᠷᠢᠨ qorin, ᠭᠤᠴᠢᠨ γučin, ᠮᠢᠨᠭᠭᠠᠨ mingγan, ᠲᠦᠮᠡᠨ tümen).
2. Sorszámnevek
A sorszámneveket a –ci képző hozzáadásával képezzük, ilyenkor a szóvégi –n leesik.
Kivétel: juwan, orin, tumen. Az 1. és a 2. kifejezésére a képzett alakon kívül külön szót is használnak.
1. uju, emuci
2. juweci, jai, jaici
3. ilaci
4. duici
5. sunjaci
6. ningguci
7. nadaci
8. jakūci
9. uyuci
10. juwanci
11. juwan emuci
15. tofohoci
20. orinci
100. tanggūci
1000. minggaci
10000. tumenci
uduci hányadik?
3. Osztószámnév
Az osztószámneveket a –ta/-te/-to hozzáadásával képezzük, ilyenkor a szóvégi –n leesik.(Vö. mongol: -γad / -ged.)
Kivétel: juwan, orin, tumen.
egyesével,
egyenként : emte
kettesével : juwete
hármasával: ilata
négyesével: duite
ötösével: sunjata
hatosával: ninggute
hetesével: nadata
nyolcasával: jakūta
kilencesével: uyute
tízesével: juwanta
tizenötösével: tofohoto
húszasával: orinta (orita)
harmincasával: gūsita
negyvenesével: dehite
ötvenesével: susaita
hatvanasával: ninjute
hetvenesével: nadanjuta (te)
nyolcvanasával: jakūnjute
kilencvenesével: uyunjute
százasával: tanggūte
ezresével: minggata
tízezresével: tumete
hányasával: udute
4. számlálószavak:
a számnevekhez kapcsolódva mennyiséget és gyakoriságot jelöl
Hosszúságot jelölő:
1 juda (3,3 m) 10 jušuru
1 jušuru 10 jurhun
1 jurhun 10 fuwen
1 fuwen 10 eli
1 eli 10 hina
1 ba (500 m) 360 okson
1 okson 5 jušuru
Mennyiséget jelölő:
1 hule (10 l) 2 sunto
1 sunto 5 hiyase
1 hiyase 10 moro hiyase
1 moro hiyase 10 oholiyo
Súlyt jelölő:
1 gingnehen (70.8 kg) 120 ginggen
1 ginggen 10 yan
1 yan 10 jiha
1 jiha 10 fuwen
1 fuwen 10 eli
Területet jelölő:
1 delhe (6.6667 ha) 100 mu / mo
1 mu 240 okson
1 fuwen 24 okson
Gyakoriságot jelölő:
A gyakoriságot a –geri / -nggeri segítségével fejezzük ki. (vö. mongol: tabunta stb)
egyszer emgeri
kétszer juwenggeri
háromszor ilanggeri
négyszer duinggeri
ötször sunjanggeri
hatszor ninggunggeri
hétszer nadanggeri
nyolcszor jakūnggeri
kilencszer uyunggeri
tízszer juwanggeri
százszor tanggūnggeri
hányszor? udunggeri
Megjegyzés: a –geri / -nggeri képzőn kívül, a mudan, mari, jergi is használható.
Egyéb számlálószavak:
emu afaha egy lap
emu aniya egy év
emu bukdan egy lap
emu burgin egy szélroham
emu cimari egy hold (földterület)
emu dedun egy napi út
emu dobori egy éjszaka
emu farsi egy darab
emu jukte egy szelet (hús)
emu juru egy pár
emu kiya egy mézsejt
emu moro egy csésze
emu nofi egy ember
5. Törtszámok kifejezése:
A törtszámok képzése fordított a magyarhoz képest, elöl áll a nevező birtokos esetben és utána következik a számláló. Ez a képzési mód megegyezik a mongol, japán és koreai stb nyelvekben található képzéssel.
5/10 juwan i sunja
3/8 jakūn i ilan
12/100 tanggū i juwan juwe
1/10000 tumen i emu
További képzési módok:
Nevező + távolító eset (ci) + számláló
¼ duin ci emu
2/3 ilan ci juwe
Nevező + ubu de + számláló + ubu
4/10 juwan ubu de duin ubu
2/3 ilan ubu de juwe ubu
1/5 sunja ubu de emu ubu
A negyed és fél kifejezésére külön szavakat is alkalmaznak:
½ hontoho, dulin, dulga, andala, aldari, dulimba
¼ tubi
Szorzószámnév.
a,
egyszeres emu ubu
kétszeres juwe ubu
háromszoros ilan ubu
hatszoros ninggun ubu
százszoros tanggū ubu
b,
egyszeres emursu
dupla jursu
tripla ilarsu, ilari
kilencszeres uyursu
hányszoros? udu ursu?
Ősjapán Mekdonálc 神代麥當勞
-
Lehet, hogy lassan át kellene nevezni a blogomat, mert már megint
dzsindaimodzsiról 神代文字 lesz szó.
A japán McDonald's az alábbi bejegyzéssel lepte meg r...
2 週間前
1:A számneveknél az -ci utótagot hogy ejtik ? "dzsi"-nek ? A kis-ázsiai törökben is hasonlóan képzik a számnveket (ott a -ci utótagot dzsi-nek ejtik),pl: ikinci (második),yedinci (hetedik),sekizinci (nyolcadik),bininci (ezredik),stb. (emellett az utolsó szótag magánhangzójától függően lehet -cu {dzsu} vagy -cü {dzsü} is).Gondolom ez közös eredetű mindkét nyelvben.
返信削除2:Az emu burgin (egy szélroham) kifejezést hogyan értelmezik ? Mire szokták mondani ?
Az emu kiya-t gondolom valami kis dolgok mennyiségére használják,nem ?
1. Nem, a "ci" olvasata "csi" lesz. Hogy ez honnan jött a mandzsuba, nem tudom.
返信削除2.Pl "(egy) szélroham támadt". Lehet, hogy ez kínai hatás?
Az emu kiya szószerint '1 db (mézsejt)' jelentésű.
Tulajdonképpen szavanként vagy kategóriánként más szót használnak a "darab" kifejezésére.Ilyen van a kínaiban, a japánban, koreaiban is. Pl a japánban a nyulakat, madarakat a "wa" szóval számolják: uszagi icsiva , 1 darab nyúl 兎一羽.(uszagi: nyúl, icsi: 1, wa: darab).
Találtam egy angol nyelvű cikket az altaji nyelvek sorszámnévképzőiről:
返信削除"On the Ordinal Suffixes in the Altaic Languages"
http://altaica.ru/LIBRARY/JAPANESE/yamazaki1991.pdf
A mandzsu-tunguz számneveket kapcsolatba szokták hozni a japán számnevekkel is, pl :
返信削除3 proto-japán *mi <*ñi
proto-tunguz *〔ñ〕ïla
4 proto-japán *do̠
proto-tunguz *dʉ
5 proto-japán *itu
proto-tunguz *tu
6 proto-japán *mu < *ñu
proto-tunguz *ñuŋu
7 proto-japán *nana
proto-tunguz *nada
8 proto-japán *da
proto-tunguz * ǰab
9 proto-japán *ko̠ko̠no̠
proto-tunguz *xegʉn
10 proto-japán *to̠bo
proto-tunguz * ǰuwa
(Japanese/Korean linguistics, 3.)